Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hawking, Stephen William Oxford, Anglia, 1942. jan. 8. - Cambridge, 2018. m�rc. 14. Angol fizikus Sz�lei a londoni bomb�z�sok el�l menek�ltek Oxfordba, ez�rt sz�letett itt. Az iskol�ban rossz tanul� volt, de 16 �ves kor�ban m�r sz�m�t�g�pet �p�tett bar�taival. 17 �ves kor�t�l az oxfordi University College-ban tanult, majd Cambridge-ben doktor�lt 1966-ban, az �srobban�s elm�let adta t�m�b�l. 1965-ben n�s�lt meg, 1967-ben fi�k, 1969-ben l�nyuk sz�letett. Ekkor m�r tol�sz�kbe k�nyszer�lt, mozgat� idegeinek fokozatos sorvad�sa miatt. Az �srobban�s elm�letet az 1965-ben felfedezett mikrohull�m� h�tt�rsug�rz�s, a fekete lyukak l�tez�s�t pedig csillag�szati megfigyel�sek igazolt�k az 1970-es �vekben. Hawking a fekete lyukakra vonatkoz� elm�leti vizsg�latai sor�n felt�telezte, hogy a fekete lyuk esem�nyhorizontj�nak k�zel�ben a keletkez� r�szecske-antir�szecske p�rokb�l az egyiket elnyeli a fekete lyuk, de a m�sik kisug�rz�dik - ezt nevezt�k el azut�n Hawking-sug�rz�snak. Egy �vig Kaliforni�ban, a CalTechen kutatott, ut�na 1977-ben professzork�nt t�rt vissza Cambridge-be. 1985-ben egy t�d�gyullad�st k�vet� �letment� g�gemetsz�s k�vetkezt�ben elvesztette besz�dk�pess�g�t. Egy sz�m�ra kifejlesztett technikai eszk�z seg�ts�g�vel, egy kapcsol� egyetlen ujjal t�rt�n� mozgat�s�val tudott sz�veget szerkeszteni, �s egy m�sik k�sz�l�k seg�ts�g�vel azokat kimondatni. V�gz�s egyetemi hallgat�k v�gezt�k Hawking �tmutat�sai alapj�n a sz�m�t�sait. Nemcsak tehets�ges kutat�, de sikeres tudom�nyn�pszer�s�t� is volt: 1982-t�l 1988-ig �rta Az id� r�vid t�rt�nete c. k�nyv�t, melyet azut�n t�bb mint 40 nyelvre, k�zt�k magyarra is leford�tottak. Az elm�leti fizik�ban el�rt eredm�nyei�rt 1978-ban Albert Einstein-d�jat, 1988-ban fizikai Wolf-d�jat kapott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok