Német csillagász
Lipcsében doktorált 1891-ben, majd ugyanitt az AG nagy csillagkatalógusának elkészítésében működött közre. 1896-tól H. C. Vogel asszisztense lett a potsdami asztrofizikai obszervatóriumban, késÅ‘bb professzori címet kapott. Nagy jelentÅ‘ségű a spektroszkópia nemzetközi standard hullámhossz-rendszerének kidolgozásában játszott szerepe, valamint a csillagászati optikák és spektroszkópiai eszközök fejlesztése. Nevét több eszköz (spektrográf, mikrofotométer, spektrokomparátor), továbbá a nagy csillagászati objektívek tesztelésére kidolgozott alapvetÅ‘ módszere Å‘rzi. Megfigyelési eredményei alapján elsÅ‘ként következtetett a csillagközi anyag létezésére. 1909-tÅ‘l a göttingeni, 1921-tÅ‘l az argentin La Plata obszervatórium igazgatója volt, ez idÅ‘ alatt három kisbolygót fedezett fel, és az Eros kisbolygó földközelsége idején, a Nap parallaxisának új, pontos értékét határozta meg. 1934-ben tért vissza Göttingenbe. (Piriti János)