Német matematikus, egyetemi tanár
Riemann, Möbius és Scheibner vezetése alatt matematikát tanult és 1863 Lipcsében doktorált. 1867. rendkívüli tanár lett, mégy ugyanazon évben Erlangenba rendes tanárrá nevezték ki. 1869. pedig Tübingában professzor. Véleménye szerint: "... A matematika par excellence konzervatív tudomány. Hiszen ebben a tudományban, és csak benne, az új sohasem rombolja le a régit. A nem-euklideszi geometria érintetlenül hagyta az antik euklideszi geometriát." A Hankel-függvény, a Hankel-mátrix és a Hankel-transzformáció viseli a nevét.