Geodéta
1953-ban szerezte oklevelét a Nehézipari Műszaki Egyetem soproni Földmérőmérnöki Karán. Két évig tanársegéd volt Sopronban a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéken. 1955-től az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet munkatársa, 1977-től az intézet tudományos igazgatóhelyettese. 1963-ban a műszaki tudományok kandidátusa lett, 1973-ban nyerte el a műszaki tudományok doktora fokozatot, 1979-től címzetes egyetemi tanár volt. Fontosabb kutatási területei: giroteodolitok vizsgálata, hibaelmélet, szatellita geodéziai modellek vizsgálata. Közel 200 tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Jelentős munkát végzett a magyar geodézia képviseletében különböző nemzetközi szervezetekben.