Fizikus
Hiába született Bécsben, gyerekkorát Bukarestben töltötte, középiskolát pedig Budapesten végzett abban a német iskolában, ahol az oktatás magas színvonalon, német nyelven folyt, de emellett a diákok tanultak magyart, angolt, franciát és latint is. A tanárok egy része még weimari Németország demokratikus szellemiségét hozta magával, más része, a 30-as években épp a hitlerizmus elõl menekülve kérte külföldi iskolába helyezését. 1939-ben érettségizett itt, majd Szegeden kezdett egyetemre járni, vegyész szakra. Végül is Budapesten szerzett vegyészi, majd kémia-fizika szakos tanári diplomát, de már 1945-tõl gyakornokoskodott itt a kísérleti fizikai tanszéken, Barnóthy Jenõ és Forró Magda mellett, együtt Fenyves Ervinnel. A kozmikus sugárzást tanulmányozták nemcsak Budapesten, de a tatabányai szénbányákban is. 1950-ben doktorált. Folytatta Fenyves Ervinnel a közös kutatást az után is, hogy a Barnóthy házaspár 1948-ban elhagyta az országot. Kettõjük közös munkájának eredménye az 1965-ben német nyelven, az MTA kiadásában megjelent szakkönyv a magsugárzások mérésének fizikai alapjairól. 1969-ben Fenyves Ervin is elhagyta az országot, ettõl kezdve Haiman Ottó az ELTE vegyész hallgatóinak szóló fizika elõadások megtartására koncentrált, de szívesen adott tanácsokat a hozzá forduló kollégáknak is, fõleg optikai mérési problémák megoldásához. Széles körû nyelvtudását kamatoztatva segítette a Fizikai Szemle megjelenését, egészen 95 éves koráig. (Dr. Radnai Gyula)