Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hahn, Otto Frankfurt am Main, N�metorsz�g, 1879. m�rc. 8. - G�ttingen, 1968. j�l. 28. N�met vegy�sz, Nobel-d�jas K�mi�t tanul a Marburgi Egyetemen, 1901-ben szerzett doktori fokozatot. 1904-ben Londonba utazott, s a University College-ban a radioaktivit�st kutat� Sir William Ramsay munkat�rsak�nt kezdett dolgozni. Hahn a Ramsay-t�l kapott durva r�diumk�sz�tm�ny tiszt�t�sa k�zben kimutatta, hogy a prepar�tumban jelen van egy �j radioakt�v anyag is, ezt radiot�riumnak nevezte el. Ramsay t�mogat�s�val �ll�st kapott a Berlini Egyetemen. Miel�tt itt munk�ba �llt, elt�lt�tt n�h�ny h�napot Montrealban, Ernest Rutherford (k�s�bb Lord Rutherford of Nelson) munkat�rsak�nt. R�viddel azut�n, hogy 1906-ban visszat�rt N�metorsz�gba, csatlakozott hozz� Lise Meitner osztr�k fizikus, �t �vvel k�s�bb pedig mindketten az �jonnan l�tes�lt berlin-dahlemi Vilmos Cs�sz�r K�miai Int�zet munkat�rsai lettek. Itt Hahnt a kicsi, de f�ggetlen radiok�miai oszt�ly vezet�j�v� nevezt�k ki. A h�bor� ut�n Hahn �s Meitner az els�k k�z�tt izol�lta a ²³¹Pa-t, a nem sokkal azel�tt izol�lt radioakt�v protakt�nium egyik izot�pj�t. Fritz Strassmann radiok�mikussal egy�tt a maghasad�s felfedez�je. 1944-ben k�miai Nobel-d�jat kapott, 1966-ban pedig Strassmann-nal �s Lise Meitnerrel megosztva Enrico Fermi-d�jban r�szes�lt.
	Web dokumentumok