Német születésû természetkutató, botanikus, orvos, egyetemi tanár
Több német egyetemen tanult, kezdetben jogot és filozófiát, majd Mainzban természettudományokat hallgatott. Német területeken sok helyen végzett növény-, rovar-, és ásványgyûjtést, majd rendszeres idõjárási észleléseket. 1802-1805 közt bejárta Lengyelországot, Sziléziát és Csehországot és nyolc évig Weimarban tartózkodott. A napóleoni háborúk elõl Brünnbe, majd Bécsbe ment és 1813 végén Pesten telepedett le. 1815-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természeti osztályának õre, 1817-tõl a Magyar Királyi Egyetemen a botanika rendes tanára, 1818-tól a Füvészkert igazgatója. Nagy jelentõségû botanikai munkássága. A botanikus-kert állományát 10000 fajtára növelte. Értékesek folyamatos meteorológiai észlelése, három éven át idõjárási évkönyvet is kiadott. Feldolgozta a budai idõjárási észleléseket. Kidolgozta a szabatos idõjárási észlelések rendszerét. Jelentõs érdemeket szerzett a magyarországi tudományos vizsgálódás és oktatás korszerûsítése terén. Több tudományos társaság tagjává választotta, róla neveztek el egy balkáni növénynemet. Szülõvárosában, Erfurtban utcát neveztek el róla. (Bartha Lajos)