Orvos, szemész
Györffy István (1884-1939) néprajzkutató legidÅ‘sebb gyermeke 1936-ban szerzett orvosi diplomát Budapesten. Szemészi szakorvosi vizsgájának letétele után hamarosan a kontaktlencsék problémájával kezdett foglalkozni. A szemklinikán Blaskovics László tanítványaként kutatott, 1939-ben a világon elÅ‘ször készített "kontaktkagylót" plexibÅ‘l. Kontaktlencse laboratóriumot szervezett a klinikán, ahol speciális kontaktlencse préselési eljárást dolgozott ki. Már a 40-es években foglalkoztatta a szaruhártya átültetés lehetÅ‘sége. Brit és amerikai optalmológiai folyóiratokban publikált, 1959-ben meghívták Chicagoba, elÅ‘adást tartani a kontaktlencse kongresszuson. Itthon húsz évig volt tanársegéd, mire 1956-ban kinevezték adjunktussá. 1972-ben docensként vonult nyugdíjba, s élt sokféle hobbijának: a kontaktlencsék mellett foglalkozott numizmatikával, kertépítéssel, művészi fényképezéssel. Összeállította a XX. században működött legjobb hazai szemorvosok életrajzi adattárát. "Génjeiben hordozta a tudományos munka iránti elhivatottságot" - búcsúztatta elhunyta alkalmából egyik tudós tanítványa. (Dr. Radnai Gyula)