Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Grossmann Marcel Budapest, 1878. �pr. 9. - Z�rich, Sv�jc, 1936. szept. 7. Magyar sz�let�s� sv�jci matematikus K�z�piskolai tanulm�nyainak egy r�sz�t Budapesten v�gezte. 1893-ban k�lt�z�tt a Grossmann csal�d vissza Sv�jcba. Baselban j�rt iskol�ba, majd Z�richben az Eidgen�ssische Technische Hochschule-n (ETH) tanult matematik�t �s fizik�t, itt Einstein �vfolyamt�rsa �s j� bar�tja volt. 1900-ban lett W. Fiedlernek, a geometria professzor�nak az asszisztense. 1902-ben doktor�lt. Ezut�n k�z�piskolai tan�rk�nt dolgozott, majd 1907-t�l az ETH geometriaprofesszora lett. Legf�bb kutat�si ter�lete a nem-euklidesi geometria volt. 1912-ben az � h�v�s�ra j�tt Einstein Z�richbe, az ETH-ra, itt 2 �vig egy�tt dolgoztak, 2 k�z�s cikk�k jelent meg. Grossmann ismertette meg Einsteint a Riemann geometri�val �s a tenzorkalkulussal, ezek szolg�ltatt�k az alapvet� fontoss�g� matematikai appar�tust az �ltal�nos relativit�selm�let megfogalmaz�s�hoz. 1920 ut�n Grossmann eg�szs�ge megromlott, kor�n nyugalomba kellett vonulnia. Eml�k�re a relativit�selm�let m�vel�i 1975 �ta h�rom�vente Marcel Grossmann tal�lkoz�kat szerveznek.
	Web dokumentumok