História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31    
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Gróh Gyula
Esztergom, 1886. jan. 16. - Budapest, 1952. febr. 23.

Kémikus
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az Állatorvosi Főiskola vegytani tanszéke tanárává nevezték ki, ahol több mint 20 esztendőt töltött. 1935-ben Ilosvay Lajos utódaként a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetését vette át, majd 1937-ben Buchböck Gusztáv után a budapesti Tudományegyetem III. sz. Kémiai Intézetének (később Általános és Radiológiai Kémiai Intézet) igazgatója lett. Munkássága elismeréseként az MTA 1925-ben levelező, majd 1936-ban rendes tagjai sorába választotta. A Tudományegyetemen dolgozott 1949-es nyugdíjazásáig, akkor politikai okokból megfosztották akadémiai tagságától, katedrájától és kutatási lehetőségeitől. Ezután élete végéig az Országos Gabona és Lisztkísérleti Állomáson dolgozott. 1989-ben rehabilitálták. Kutató munkássága során három fő témakörrel: a radioaktivitással, a reakciókinetikai vizsgálatokkal, a fehérjék kémiai szerkezetével foglalkozott. Hevesy Györggyel együtt a világon elsőként alkalmazták a radioaktív indikáció módszerét az ólom öndiffúziójának vizsgálatára. Fehérjekutatásaival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiológiai aminosav-racemizáció meghatározási módszerét. Jelentős műve az Erdey-Grúz Tiborral, Schay Gézával és Náray-Szabó Istvánnal írt Fizikai kémia című könyve. Műveiből évtizedekig hallgatók generációi tanultak.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info