Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Gr�h Gyula Esztergom, 1886. jan. 16. - Budapest, 1952. febr. 23. K�mikus Egyetemi tanulm�nyait Budapesten v�gezte, 1908-ban b�lcs�szdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az �llatorvosi F�iskola vegytani tansz�ke tan�r�v� nevezt�k ki, ahol t�bb mint 20 esztend�t t�lt�tt. 1935-ben Ilosvay Lajos ut�dak�nt a M�egyetem �ltal�nos K�miai Tansz�k�nek vezet�s�t vette �t, majd 1937-ben Buchb�ck Guszt�v ut�n a budapesti Tudom�nyegyetem III. sz. K�miai Int�zet�nek (k�s�bb �ltal�nos �s Radiol�giai K�miai Int�zet) igazgat�ja lett. Munk�ss�ga elismer�sek�nt az MTA 1925-ben levelez�, majd 1936-ban rendes tagjai sor�ba v�lasztotta. A Tudom�nyegyetemen dolgozott 1949-es nyugd�jaz�s�ig, akkor politikai okokb�l megfosztott�k akad�miai tags�g�t�l, katedr�j�t�l �s kutat�si lehet�s�geit�l. Ezut�n �lete v�g�ig az Orsz�gos Gabona �s Lisztk�s�rleti �llom�son dolgozott. 1989-ben rehabilit�lt�k. Kutat� munk�ss�ga sor�n h�rom f� t�mak�rrel: a radioaktivit�ssal, a reakci�kinetikai vizsg�latokkal, a feh�rj�k k�miai szerkezet�vel foglalkozott. Hevesy Gy�rggyel egy�tt a vil�gon els�k�nt alkalmazt�k a radioakt�v indik�ci� m�dszer�t az �lom �ndiff�zi�j�nak vizsg�lat�ra. Feh�rjekutat�saival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiol�giai aminosav-racemiz�ci� meghat�roz�si m�dszer�t. Jelent�s m�ve az Erdey-Gr�z Tiborral, Schay G�z�val �s N�ray-Szab� Istv�nnal �rt Fizikai k�mia c�m� k�nyve. M�veib�l �vtizedekig hallgat�k gener�ci�i tanultak.
	Web dokumentumok