Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Gribov, Vladimir Naumovics Leningr�d, Szovjetuni�, 1930. m�rc. 25. - Budapest, 1997. aug. 13. Orosz fizikus V. N. Gribov 1954-ben lett a Leningr�di Fizikai - Technikai Int�zet munkat�rsa, ahol 62-t�l 80-ig az Elm�leti Fizikai Oszt�ly vezet�je volt. 1980-t�l a moszkvai Fizikai Probl�m�k Int�zet�ben (Landau Int�zet) vezeti a R�szecske Fizikai Oszt�lyt, ezzel p�rhuzamosan 81-t�l a KFKI - R�szecske �s Magfizikai Kutat� Int�zet Elm�leti Fizikai F�oszt�ly�nak tudom�nyos tan�csad�ja. 1972-t�l az Orosz Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja. 73-ban az American Academy of Arts and Sciences, 93-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteleti tagj�v� v�lasztott�k. A 70-es �vek k�zep�ig Gribovot csak ritk�n engedt�k k�lf�ldre, �gy sok neves amerikai �s eur�pai fizikus, t�bbek k�z�tt J. Bjorken, S. Drell, D. Amati, G. Veneziano kereste fel �t t�bbsz�r is megvitatni a r�szecskefizika aktu�lis probl�m�it. Az utaz�si korl�toz�s megsz�nte ut�n Gribov sz�mos vend�gkutat�i megh�v�snak tett eleget neves kutat�k�zpontokban (t�bbek k�z�tt CERN, Orsay, Cambridge Eur�p�ban, �s Princeton, MIT, SLAC az USA-ban). Lev Davidovics Landau megh�v�s�ra Gribov az 50-es �vek v�g�t�l kezd�d�en rendszeres r�sztvev�je volt a Moszkv�ban hetenk�nt egyszer tartott Landau szemin�riumoknak. �gy alakult ki szoros szakmai kapcsolata Landauval �s I. J. Pomerancsukkal. H�rmuk felfog�sban k�z�s az elm�leti fizika egys�ges k�pbe foglal�s�nak ig�nye. Az elm�leti r�szecskefizika �s a kvantumt�relm�let ter�let�n Gribov nev�hez f�z�dnek, egyebek mellett, az al�bbi munk�k: a Gribov f�le Regge kalkulus, a neutr�n� oszcill�ci� l�t�nek megj�sl�sa (B. Pontecorvoval k�z�s munka), a Gribov - Lipatov egyenlet, a nagyenergi�j� r�szecske k�lcs�nhat�sok t�r - id� szerkezet�nek fel�p�t�se. A 80-as 90-es �vekben Gribov a kvarkbez�r�s elm�let�nek megalkot�s�n dolgozott. Ez a munk�ja befejezetlen maradt. A t�rgyk�rrel kapcsolatos cikkei �s el�ad�sai megtal�lhat�k a "The Gribov Theory of Quark Confinement" (World Scientific 2001), �s a "V. N. Gribov: Gauge Theories and Quark Confinement" (Phasis kiad�, Moszkva, 2002) gy�jtem�nyes k�tetekben. (Frenkel Andor)
	Web dokumentumok