Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Granit, Ragnar Arthur Helsinki, Finnorsz�g, 1900. okt. 30. - Stockholm, Sv�dorsz�g, 1991. m�rc. 12. Finn sz�let�s� sv�d fiziol�gus, Nobel-d�jas Tanulm�nyait a helsinki egyetemen v�gezte. 1927-t�l 1940-ig itt is oktatott az egyetemen, a finn-orosz h�bor� kit�r�sekor Sv�dorsz�gba menek�lt, p�lyafut�sa tov�bbi r�sz�ben a stockholmi Karolinska int�zetben dolgozott, 1946-t�l mint a neurofiziol�gia professzora az �jonnan alap�tott Nobel Int�zetben. Kutat�si ter�lete a l�t�s neurofiziol�gi�ja volt. A szem idegh�rty�j�nak, a retin�nak biok�mi�j�t, illetve biofizik�j�t kutatta. Fontos k�rd�seket tiszt�zott a sz�nek �rz�kel�s�vel kapcsolatban. Kimutatta, hogy a f�ny nemcsak stimul�lja, hanem g�tolja is a l�t�idegek impulzusait. Kutat�si eredm�nyei�rt 1967-ben megosztott orvosi-�lettani Nobel-d�jban r�szes�lt Haldan Keffer Hartline-nel �s George Wald-dal "a szemben l�trej�v� els�dleges �lettani �s k�miai l�t�si folyamatok ter�let�n tett felfedez�seik�rt"
	Web dokumentumok