Német szerveskémikus
A Heidelbergi Egyetemen végzett, majd Robert Wilhelm Bunsen tanársegéde lett. Késõbb Berlinben Adolf von Baeyer, aki maga az indigót szintetizálta elsõként, vette rá, hogy kísérelje meg az alizarin szintézisét. Graebe kimutatta, hogy ez a vegyület a kõszénkátrányban is található antracén származéka, majd az antracénnal rokon antrakinonból elõ is állította. Carl Liebermann-nal együtt 1868-ban szintetizálta az alizarint; ez a narancsvörös festék hamar kiszorította a textiliparban a természetes buzérfestéket. Az eljárásra 1869-ben szabadalmat szerzett. Graebe 1870-tõl 1877-ig Königsbergben, 1878-tól 1906-ig Genfben lett egyetemi tanár volt. Õ vezette be az orto-, meta-, és para- prefixumokat a szerves kémiában, olyan vegyületek lehetséges három izomér állapotának jelölésére, amelyekben a benzolgyûrûhöz két kémiai csoport kapcsolódik.