Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Gothard Jen� Szombathely-Her�ny, 1857. m�j. 31. - Szombathely-Her�ny, 1909. m�j. 29. Csillag�sz, m�rn�k Tanulm�nyait a b�csi m�egyetemen v�gezte. �ccs�vel, Gothard S�ndorral a szombathelyi sz�kesegyh�zban bemutatt�k a Foucault-inga m�k�d�s�t. Konkoly Thege Mikl�s biztat�s�ra 1881-ben a csal�d her�nyi (ma Szombathelyhez tartozik) lak�h�za mellett fizikai laborat�riumot, finommechanikai m�helyt �s csillag�szati obszervat�riumot �p�ttetett Hauszmann Alajos tervei szerint. A csillag�szat akkor legkorszer�bb �szlel�si m�dszereit alkalmazta, m�hely�ben asztrofizikai berendez�seket k�sz�tett, ezekb�l k�lf�ldi int�zetek is v�s�roltak. Legf�bb eredm�nyeit a f�nyk�pez�s asztrofizikai alkalmaz�s�ban �rte el. F�nyk�pen meg�r�k�tette a Lant csillagk�p g�zk�d�nek vizu�lisan nem l�that� k�zponti csillag�t (1886), az elmos�dott, kiterjedt �gi objektumok finom r�szleteit, az �st�k�s-sz�nk�peket. Kimutatta a nova-csillagok �s a planet�ris k�d�k sz�nk�pi hasonl�s�g�t (1892, 1901), �s az �n. f�ny-echo jelens�g�t (a fell�ngol� csillagok f�ny�nek visszaver�d�s�t a k�rnyez� s�t�t anyagfelh�kr�l). R�szt vett az ikerv�ri v�zier�m� elektromos r�szeinek tervez�s�ben. Eredm�nyes k�s�rleteket v�gzett a korai R�ntgen-f�nyk�pez�s ter�n is. Az MTA levelez� tagja, az Astronomische Gesellschaft tagja, f�nyk�peivel sz�mos �rmet nyert. Nev�t az 1710.sz. kisbolyg�, az ELTE szombathelyi Gothard Obszervat�riuma, a Vas megyei Gothard Csillag�szati Egyes�let, �s a Gothard Jen� eml�k�rem �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok