Vegyész, honvéd tábornok
A természettudományok érdekelték már gimnazista korában, apja azonban arra késztette, hogy katona legyen. A tulni utásztisztképzõ akadémia elvégzése után hadnagyként, majd fõhadnagyként szolgált a császári hadseregben. Apja halála után otthagyta a hadsereget, leszerelt és a prágai egyetemen kémiát tanult. A kémia professzora, Redtenbacher, tanulmányai után tanársegédként maga mellé vette. 1847-ben módszert dolgozott ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására, s ennek során felfedezte a tizenkét szénatomú laurilsavat. 1848-ban azon szándékkal tért haza Magyarországra, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémiai katedráját. Ám közben kitört a szabadságharc, s õ mint volt tiszt jelentkezett a honvédségbe. További pályája már a magyar történelem lapjaira tartozik.