Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Goodenough, John Bannister Jena, N�metorsz�g, 1922. j�l. 25. - Austin, Texas, USA, 2023. j�n. 25. Amerikai fizikus, Nobel-d�jas 1944-ben a Yale Egyetemen diplom�zott matematik�b�l, majd az amerikai l�gier� meteorol�giai csoportj�ban dolgozott. A h�bor� ut�n fizik�t tanult, 1952-ben doktor�lt a chicagoi egyetemen Clarence Zener vezet�s�vel. A MIT Lincoln Laboratory munkat�rsak�nt a RAM-mem�ri�k fejleszt�s�t v�gz� csoport tagja volt, jelent�s eredm�nyeket �rt el a f�moxidok m�gneses tulajdons�gainak alapvet� vizsg�latai sor�n. A hetvenes �vek v�g�t�l az oxfordi egyetem szervetlen k�miai laborat�rium�nak vezet�jek�nt dolgozott. Itt tov�bbfejlesztette M. Stanley Whittingham kor�bbi akkumul�toranyagokkal kapcsolatos munk�j�t, amellyel a l�tiumion-akkumul�torok kapacit�s�nak jelent�s n�vel�s�t �rhette el. Goodenough szabadalm�t felhaszn�lva a jap�n Sony v�llalatn�l Akiro Yoshino dolgozta ki a gy�rt�si folyamat r�szleteit. 1986-t�l a Texas Egyetem professzora volt. Folytatta az akkumul�torokhoz haszn�lhat� anyagok kutat�s�t, hogy el�mozd�tsa az elektromos j�rm�vek fejl�d�s�t. 2019-ben k�miai Nobel-d�jat kapott M. Stanley Whittinghammal �s Akira Yoshinoval megosztva "a l�tium-ion akkumul�torok kifejleszt�s��rt". Ekkor 97 �ves volt, � mindeddig a legid�sebb kit�ntetett. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok