Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Golgi, Camillo Corteno, Olaszorsz�g, 1843. j�l. 7. - Pavia, 1926. jan. 21. Olasz orvos, citol�gus, Nobel-d�jas A padovai egyetemen folytatott tanulm�nyai ut�n, 1872-ben az abbiategrass�i Kr�nikus Betegek K�rh�z�nak tiszti f�orvosa volt. 1873-ban itt dolgozta ki a neuronok sejtfest�si elj�r�s�t, amelynek seg�ts�g�vel el�sz�r tette l�that�v� az idegsejtek fontos elemeit. 1875-t�l a paviai egyetem rendk�v�li anat�mia- �s sz�vettanprofesszora, majd 1881-1918 k�z�tt az �ltal�nos patol�giai tansz�k tansz�kvezet� professzora volt. A modern neurohisztol�giai technika egyik megteremt�jek�nt tartj�k sz�mon. Kutat�sai sor�n f�leg a sejtek �s a sz�vetek vizsg�lat�val foglalkozott. Az �ltala kidolgozott fest�si elj�r�ssal kimutatta a k�s�bb r�la elnevezett Golgi-sejteket. Jelent�s eredm�nyeket �rt el az agysz�vet kutat�sa ter�n, �lete f� m�v�t is az idegrendszer k�zponti szerveinek sz�vettan�r�l �rta. Az inger�let terjed�s�vel kapcsolatban a kontinuit�s elv�t vallotta. Az orvostudom�nyi Nobel-d�jat 1906-ban kapta megosztva Ram�n y Cajal-lal "az idegrendszer fel�p�t�s�vel kapcsolatos munk�ss�g�nak elismer�s��l". Nev�hez f�z�dik a m�r eml�tetteken k�v�l a Golgi-fest�s, a Golgi-k�sz�l�k, a Golgi-axon.
	Web dokumentumok