Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Goeppert-Mayer, Maria Kattowitz (ma Katowice, Lengyelorsz�g), 1906. j�n. 28. - La Jolla, California, 1972. febr. 20. N�met sz�let�s� amerikai elm�leti fizikus, Nobel-d�jas N�gy �ves volt, amikor a csal�d az akkori N�met Birodalom egy m�sik v�ros�ba, G�ttingenbe k�lt�z�tt, ahol �desapja az egyetemen a gyermekorvostan professzora lett. Egyetlen gyerekk�nt, intelligens csal�di �s szakmai k�rnyezetben n�tt fel, v�gezte el az egyetemet. F�leg matematik�t hallgatott, a doktorij�t azonban 24 �ves kor�ban m�r elm�leti fizik�b�l �rta Max Born ir�ny�t�s�val, s m�g ugyanebben az �vben feles�g�l ment egy Max Born �s James Franck mellett gyakornokoskod� amerikai fizikai k�mikushoz, a n�la k�t �vvel id�sebb Joseph Edward Mayerhez. Azonnal �tk�lt�ztek Amerik�ba, ahol f�rje el�sz�r a Johns Hopkins Egyetemen, majd a h�bor� alatt a Columbia Egyetemen, a h�bor� ut�n pedig Chicagoban kapott professzori �ll�st. Maria mindenhova vele ment, s b�r m�r Karl Herzfeld is t�mogatta, azut�n Enrico Fermi, Harold Urey, majd Edward Teller mellett tev�keny r�szt v�llalt a titkos atomkutat�sban is, hivatalosan csak 1960-ban nevezt�k ki professzornak a San Diego-i egyetemen. 1963-ban Wigner Jen�vel �s Hans Daniel Jensennel egy�tt Nobel-d�jat kapott. Wigner az alapvet� szimmetriaelvek felfedez�s��rt �s alkalmaz�s��rt kapta a d�j egyik fel�t, Jensen �s Maria Goeppert-Mayer pedig az atommag h�jmodellj�nek megalkot�s��rt kapta a d�j m�sik fel�t. Marie Curie-n k�v�l mind a mai napig � az egyetlen n�, aki fizikai Nobel-d�jat kapott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok