Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Ginzburg, Vitalij Lazarevics (Ginzburg, Vitaly Lazarevich) Moszkva, Oroszorsz�g, 1916. okt. 4. - Moszkva, 2009. nov. 8. Szovjet elm�leti fizikus, asztrofizikus, Nobel-d�jas 1938-ban diplom�zott fizik�b�l a moszkvai egyetemen. 1940-ben v�dte meg a kandid�tusi, 1942-ben a doktori disszert�ci�j�t. 1940-t�l a Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mia Lebegyev Fizikai Int�zet�ben dolgozott Moszkv�ban. 1945-1968-ig tan�tott a Gorkiji Egyetemen �s 1968-t�l a Moszkvai M�szaki-Fizikai Int�zetben. A szupravezet�-k�pess�g fenomenol�giai elm�let�t Landauval k�z�sen fejlesztett�k ki 1950-ben; a plazmabeli elektrom�gneses hull�mterjed�st (pl.: az ionoszf�r�ban), �s a kozmikus (h�tt�r)sug�rz�s eredet�nek elm�let�t. Az 1950-es �vekben kulcsszerepet j�tszott a szovjet hidrog�nbomba kifejleszt�s�ben. 1955-ben Ginzburg �s I. S. Sklovszkij fedezte fel annak a kvantitat�v bizony�t�k�t, hogy a F�ld k�zel�ben megfigyelt kozmikus sug�rz�s a szupernov�kb�l ered. 1969-ben fedezt�k fel a pulz�rokat; szupernova robban�sokban keletkezett neutron csillagoknak tartj�k �ket. Ezut�n Ginzburg kiterjesztette az elm�let�t, a pulz�rokat is belefoglalta, mint a kozmikus sug�rz�s forr�sait. A szupravezet�s elm�let�nek kidolgoz�s��rt 2003-ban Alexei A. Abrikosov-val �s Anthony J. Leggett-tel kapott megosztott Nobel-d�jat
	Web dokumentumok