Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Gell-Mann, Murray New York, USA, 1929. szept. 15. - Santa Fe, 2019. m�j. 24. Amerikai elm�leti fizikus, Nobel-d�jas Kelet-Eur�p�b�l bev�ndorolt sz�l�k szeg�ny sors� gyermekek�nt n�tt fel New York Manhattan ker�let�ben. (Nyelvtan�r �desapja m�g Gellmann volt, a k�t�jelet csak k�s�bb tette a nev�be.) Kiv�l� mem�ri�j�val �s fejsz�mol� k�pess�g�vel m�r az iskol�ban kit�nt oszt�lyt�rsai k�z�l, akik szerint � volt a "s�t�l� lexikon". 15 �vesen kezdett a Yale-re j�rni, 22 �vesen pedig m�r Ph.D. fokozatot szerzett az MIT-n Victor Weisskopf t�mavezet�s�vel. Robert Oppenheimer megh�v�s�ra Princetonban, majd Enrico Fermi ir�ny�t�s�val Chicag�ban dolgozott. 1955-t�l volt a CalTech professzora. 1969-ben kapott fizikai Nobel-d�jat "az elemi r�szecsk�k �s k�lcs�nhat�saik oszt�lyoz�s�val kapcsolatos felfedez�sei�rt". � nevezte el kvarkoknak azokat az elemi r�szecsk�ket, melyek h�rom fajt�j�b�l tudta fel�p�teni az akkor m�r �ltala nyolcas csoportokba rendezett rengeteg hadront. (Az elnevez�s James Joyce utols� nagy m�v�b�l sz�rmazik...) �rdekl�d�se a fizik�n k�v�l sz�mos m�s ter�letre is kiterjedt: gyerekkor�t�l fogva r�g�sz szeretett volna lenni, els� feles�g�t is r�g�szhallgat�k k�z�l v�lasztotta. Sz�mos nyelven tudott, Nobel-d�j��rt Stockholmban sv�d�l mondott k�sz�netet. 1984-ben egy olyan int�zetet alap�tott �j-Mexik� �llamban (Santa Fe Institute), amely komplex rendszerek nonprofit kutat�s�val foglalkozik. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok