Orosz születésű amerikai fizikus, asztrofizikus
Az ogyesszai, leningrádi, majd 1928-31. közt a göttingeni, koppenhágai és cambridgei egyetemeken tanult, ill. szerzett tudományos fokozatokat. 1933-ban feleségével végleg távozott a Szovjetunióból, 1934-tÅ‘l a George Washington Egyetem, 1954-tÅ‘l a coloradói Boulder Egyetem tanára. ElsÅ‘ munkái az atommagok radioaktív alfa-bomlásáról már feltűnést keltett. (Alagút-effektus.) 1948-ban Ralph Alpherrel és Hans Bethevel kidolgozta az elemek felépülésének folyamatát a csillagokban (Alpher-Bethe-Gamov feltevés). Ekkor írt tanulmányában ismertette nézetét, amely szerint a táguló Univerzumban jelenleg is megfigyelhetÅ‘nek kellene lennie a "nagy robbanás" eredményeként a mikrohullámú háttérsugárzásnak. Ennek jelenlétét másfél évvel késÅ‘bb A. Penzias és W. Wilson valóban kimutatta. Új szempontokat vetett fel a Tejútrendszer fejlÅ‘désérÅ‘l. 1953-ban az akkor új DNS modellhez is gondolatokat adott. Nagyon sok, igen jó és olvasmányos tudománynépszerűsítÅ‘ írást is közölt (néhány magyar fordításban is megjelent). Az USA Nemzeti Akadémiájának tagja (1953), népszerűsítÅ‘ munkáját az UNESCO Kalinga-díjjal jutalmazta (1956). Nevét a 8816.sz. kisbolygó és a Hold túlsó oldalának egyik krátere Å‘rzi. (Bartha Lajos)