Francia matematikus
Tizenkét éves koráig anyja tanította, ezután került egy híres párizsi gimnáziumba. Itt kezdte el tanulmányozni Abel, Legendre és Jacobi műveit, nemsokára pedig már önálló eredményeket is produkált. Felvételi dolgozatát az École Polytechnique-be azonban kétszer is elutasították. Harmadszorra eljutott a szóbeliig, de az botrányba fulladt. Galois a levezetéseit nem értő bizottsághoz hajította szivacsát és elrohant. Az akadémiához beküldött dolgozatai sem találtak több megértésre. Végül 1829-ben beiratkozott a tanárképző intézetbe. Részt vett az 1830-as forradalomban, ezért kicsapták az iskolából és több hónapi börtönre ítélték. Kiszabadulása után párbajba keveredett és halálos lövést kapott. Halála előtti éjszakáján megírta tudományos végrendeletét, ez a Galois-elmélet volt. E jegyzetekben utalt arra, hogy elkezdte az algebrai függvények elméletének kidolgozását. Hatvan lapnyi munkássága könyvtárnyi szakirodalmat teremtett, feljegyzéseinek kifejtésével tudósok sora foglalkozott. Csoportelmélete ma a matematika kimagasló eredményének számít.