Itáliai fizikus, matematikus, csillagász, természettudós
Édesapja firenzei zenetudós volt, aki a régi és az új zene konfliktusáról írt párbeszédes formában megfogalmazott mûvet (dialógust). Ennek sugallatára fogalmazta meg Galilei 1632-ben legnagyobb hatású mûvét "Dialógus a két legnagyobb világrendszerrõl" címmel. Ebben az arisztotelészi és a kopernikuszi világrendszerrõl beszélget Simplicio, a megrögzött Arisztotelész hívõ, Sagredo, az intelligens, elfogulatlan érdeklõdõ és Salviati, aki Galilei álláspontját képviseli. Látszólag a két különbözõ csillagászati felfogás összebékítése zajlik a négy napon keresztül tartó beszélgetésben, valójában Galilei világosan állást foglal a kopernikuszi rendszer mellett. Ennek nyomán idézték az inkvizíció elé, hiába volt akkor már a római egyház feje Galilei egykori barátja. Életfogytig tartó börtönre ítélték, amit - 70 éves korára tekintettel - firenzei háziõrizetre enyhítettek. Itt írta meg Discorsi... (Tanulmányok...) kezdetû mûvét. Még megérte, hogy az elõször olaszul megírt Dialogo...-t 1641-ben latinul is kiadják, az egyház azonban csak a huszadik század végén vonta vissza az ellene hozott ítéletet. Galilei kísérleti fizikusi, csillagászi és természettudósi érdemeit elismerõen tárgyalják ma már a tankönyvek és az itt csatolt web dokumentumok is. (Dr. Radnai Gyula)