Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Fraunhofer, Joseph von Straubing, Bajororsz�g, 1787. m�rc. 6. - M�nchen, 1826. j�n. 7. N�met fizikus, optikus, csillag�sz �rva gyerekk�nt �nk�pz�ssel szerezte ismereteit. Egy szerencs�s kimenetel� baleset h�vta fel r� Miksa bajor v�laszt�fejedelem, valamint Utzschneider figyelm�t, a M�nchen melletti Benediktbeuern szekulariz�lt benc�s ap�ts�g�ban m�k�d� optikai int�zetet vezette. Fraunhofer 1818-ban az Int�zet vezet�je lett. Fraunhofer sz�mos m�szert �s eszk�zt fejlesztett lencs�k k�sz�t�s�re alkalmas �vegfajt�k el��ll�t�s�ra, valamint lencs�k csiszol�s�ra. K�l�nf�le �vegfajt�k f�nyelhajl�t� tulajdons�gait tanulm�nyozva homog�n f�ny el��ll�t�s�ra t�rekedett. � tal�lta fel a spektroszk�pot, mellyel k�pes volt a f�ny hull�mhossz�t megm�rni. Ugyancsak � konstru�lta meg a mikrom�tert is. A Nap sz�nk�p�nek vizsg�lata sor�n fedezte fel a ma Fraunhofer-f�le vonalaknak nevezett s�t�t vonalakat. Els�k�nt alkalmazta sz�lesk�r�en az optikai r�csot. F�lismerte azt is, hogy egyes els�rend� csillagok sz�nk�pe k�l�nb�zik a Nap�t�l. Ezzel a csillag�szati spektroszk�pia elind�t�ja is lett. A dorpati csillagvizsg�l� sz�m�ra k�sz�tett refraktor �s a berlini obszervat�rium sz�m�ra k�sz�tett heliom�ter kor�nak technikai cs�csteljes�tm�nyei voltak. A m�ncheni Akad�mia rendk�v�li tagj�nak v�lasztotta.
	Web dokumentumok