Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Frankland, Edward, Sir Churchtown, Lancashire, Anglia, 1825. jan. 18. - Golaa, Norv�gia, 1899. aug. 9. Angol vegy�sz Gy�gyszer�sztanonck�nt tanulta meg a k�miai k�s�rletez�st. K�s�bb a Marburgi Egyetem laborat�riumaiban tanult, itt doktor�lt (Ph.D.) 1849-ben. A manchesteri Owens College els� k�miaprofesszora lett 1851-ben, majd 1863-ban, Michael Faradayt k�vetve, a londoni Royal Institution of Great Britain k�miaprofesszora lett. 1865-ben kezdte meg h�sz�ves tev�kenys�g�t a Kir�lyi B�ny�szati Iskol�ban. Az 1850 t�j�n elindul� kutat�sok vezett�k el ahhoz a felismer�shez, hogy valamely elem egy atomja egy m�sik elem atomjai k�z�l csak korl�tozott sz�m�val k�pes vegy�lni. 1852-ben megalkotta a vegy�rt�kfogalmat, a modern szerkezeti k�mia alapfogalm�t. 1868-ban a foly�k szennyez�d�s�vel foglalkoz� m�sodik kir�lyi bizotts�g tagj�v� nevezt�k ki, hatalmas mennyis�g� inform�ci�t t�rt fel a foly�k szennyezetts�g�vel �s a v�z tiszt�t�s�val kapcsolatban. 1868-ban Joseph Norman Lockyerrel m�k�d�tt egy�tt azokban a vizsg�latokban, amelyek nyom�n Lockyer felfedezte a h�liumot a Nap atmoszf�r�j�ban.
	Web dokumentumok