Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Fowler, Ralph Howard, Sir Fedsden, Anglia, 1889. jan. 17. - Cambridge, 1944. j�l. 28. Brit fizikus, asztron�mus �szt�nd�jjal tanult a Cambridge-i Trinity College-ban. Az els� vil�gh�bor�ban a tenger�szetn�l szolg�lt, itt s�lyosan megsebes�lt. Sebes�l�se k�vetkezt�ben Archibald Hill ballisztik�val foglalkoz� csoportj�hoz ker�lt. �rdekl�d�se itt fordult a fizika fel�, fontos eredm�nyeket �rt el a l�ved�kek aerodinamikai sz�m�t�saiban. A h�bor� ut�n visszat�rt a Trinity College-ba, ahol matematik�t oktatott. Munk�ss�ga f�k�nt a statisztikus mechanika �s termodinamika ter�let�re esett. A csillagok spektrum�r�l �s h�m�rs�klet�r�l sz�l� munk�ja - melynek meg�r�s�ban t�rsszerz�je volt Arthur Milne - alapvet� fontoss�g�. 1926-ban Paul Dirac-kal egy�tt a feh�r t�rpe csillagok statisztikai mechanikai t�rgyal�s�t adta meg. 1932-ben a Cambridge-i Cavendish Laboratory elm�leti fizikai tansz�k�re v�lasztott�k meg. A m�sodik vil�gh�bor�ban rossz eg�szs�gi �llapota ellen�re ism�t hadi szolg�latra jelentkezett. A Kanad�val �s az Egyes�lt �llamokkal val� tudom�nyos kapcsolatok tart�sa volt a feladata. 2. vil�gh�bor�s szolg�latainak elismer�sek�ppen lovagi c�met kapott. A fizika sz�mos kiv�l�s�ga volt Fowler tan�tv�nya Cambridge-ben, k�zt�k h�rom k�s�bbi Nobel-d�jas is. A Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok