Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Forel, Auguste-Henri LaGracieuse, Morges, Sv�jc, 1848. szept. 1. - Yvorne, 1931. j�l. 27. Sv�jci pszichi�ter, agykutat�, elmegy�gy�sz, amat�r rovartankutat� 1866 �s 1871 k�z�tt volt a z�richi egyetem hallgat�ja. 1873-ban M�nchenben, a Ludwig-Maximilians egyetem asszisztense. 1879-ben a z�richi egyetem kinevezett elmek�rtani professzora lett, valamint a z�richi elmegy�gyint�zetnek, a Burgh�lzlinek az igazgat�ja. Jelent�s eredm�nyeket �rt el az agy �s az idegrendszer anat�mi�j�nak kutat�s�ban, le�rta a h�romosztat� ideget (nervus trigeminus). A hipotalamusz egyik, �ltala pontosan le�rt r�sz�t �ut�na Campus Foreli-nek nevezik. 1885-ben fedezte fel a hall�ideget. 1898-ban nyugd�jba ment, a Vaud kantonban �lt, mag�n�r�kat adott, szoci�lis reformok kidolgoz�s�val foglalkozott. Sokat publik�lt az alkoholizmus k�ros hat�sair�l. A nemi k�rd�sr�l �rt, nagy vihart kiv�ltott k�nyve alapj�n a szexol�gia megalap�t�j�nak tekinthetj�k. Foglalkozott eugenik�val is, t�bbek k�z�tt javasolta az �r�k�lhet� tulajdons�gok jav�t�s�ra, az �r�kletes betegs�gek tov�bbad�s�nak megakad�lyoz�s�ra f�k�nt szellemi fogyat�kosok steriliz�l�s�t. Ezt a gondolatot Hitler fajelm�lete is felhaszn�lta, Forel politikai n�zeteit azonban a n�ci N�metorsz�g nem fogadta el, m�vei a Harmadik Birodalomban a tiltott k�nyvek list�j�n voltak. Eg�sz �lete sor�n foglalkozott a hangy�k viselked�s�vel, vastag monogr�fi�t �rt r�luk, nagysz�m� rovarb�l �ll� gy�jtem�nye is volt.
	Web dokumentumok