Geológus, talajtanos, kertészmérnök, egyetemi tanár
Alap- és középfokú tanulmányait a Soproni Evangélikus Líceumban folytatta. 1935-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemre természetrajz vegytan szakos tanárként. Pályájának kezdetén geológiával, ásványtannal, a talajképző kőzetekkel kapcsolatos kutatásokat folytatott. Később kutatásai az eróziós károk csökkentésére irányultak, ezen a területen különösen a gyümölcsösökben ért el jó eredményeket. 1941-ben a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Talajtani Laboratóriumába kerül, és ugyanitt 1942-ben megszervezi a Talajtan Tanszéket.1948-ban a Keszthelyi Talajjavító Vállalat keszthelyi laboratóriumának vezetője lett. 1949-ben megbízták a Kertészeti, ill. később a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Talajtani Tanszékének vezetésével, mely tisztet 1976-ig, nyugalomba vonulásáig ellátta. 1950-ben nevezték ki egyetemi tanárrá,1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudomány kandidátusa címet. A Kertészeti Főiskolán volt dékán (1950-51-ben), volt főiskolai igazgatóhelyettes (1957-60). A Talajtani Társaság alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Ugyancsak elnöke, majd később választmányi tagja volt a Meteorológiai Társaságnak, alelnöke volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek, tagja a MTESZ Elnökségének, 1955-től tagja a Nemzetközi Talajtani Társaságnak is. 1973-tól haláláig az Evangélikus Egyház Országos Felügyelője tisztséget töltötte be.