Német fizikus, fiziológus, filozófus
A kísérleti pszichológia és pszichofizika egyik megalapítója. Lipcsében orvostudományt tanult, ahol 1823-tól magántanár, 1828-tól rendkívüli tanár volt. Orvosként nem praktizált, jelentÅ‘s fizikai és kémiai művek fordítójaként, majd szerzÅ‘jeként szerzett ismertséget. 1834-ben a lipcsei egyetem fizikaprofesszora lett. Szembetegsége miatti korai nyugdíjazása után filozófiával kezdett foglalkozni, több művében fejtette ki az egyetemes tudatra vonatkozó elképzeléseit. LegjelentÅ‘sebb munkája A pszichofizikai alapjai című két kötetes műve (1860). Ebben részletesen tárgyalja az ingerek és az általuk kiváltott érzetek erÅ‘sségének összefüggéseit. Ezzel Ernst Heinrich Weber hasonló munkájához csatlakozott. IdÅ‘s korában az esztétikát próbálta kísérleti alapokra helyezni. 1859-ben a Leopoldina Akadémia tagja lett, 1884-ben Lipcse városának díszpolgára. A (11041) Fechner kisbolygó Å‘rzi nevét. (Piriti János)