Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Evans, Robley Dunglison University Place, Nebraska, USA, 1907. m�j. 18. - Paradise Valley, Arizona, 1995. dec. 31. Amerikai fizikus A nukle�ris gy�gy�szat egyik els� kutat�ja. 1932-ben doktor�lt a CalTech-en, 1934-t�l a MIT tan�ra, 1945-t�l nyugd�jaz�s�ig professzora volt. M�r egyetemi �vei alatt vizsg�lta az akkoriban n�pszer� r�diumtartalm� gy�gyszerek �lettani hat�sait. A MIT-en folytatott kutat�sai sor�n 1941-ben egy t�zmilliomod grammban hat�rozta meg a r�diumnak azt a legnagyobb mennyis�g�t, amelynek hat�s�t az emberi szervezet k�rosod�s n�lk�l elviseli. A radiol�gia ter�let�n tett legnagyobb jelent�s�g� munk�ja a radioakt�v j�dizot�p alkalmaz�sa a pajzsmirigy m�k�d�s�nek vizsg�lat�ban. Az 1940-es �vek elej�n t�bb tanulm�nyt publik�lt, melyekben a radioakt�v izot�pok geol�giai alkalmaz�s�nak lehet�s�geit fejtette ki, pl. a k�zetek kor�nak meghat�roz�s�t a t�rium, ill. a k�lium boml�sa alapj�n. Ezeket a m�dszereket az�ta sz�les k�rben alkalmazz�k. �lete sor�n sz�mos kit�ntet�st kapott, �gy pl. 1990-ben elnyerte a Fermi-d�jat is. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok