Amerikai immunológus, neurobiológus, Nobel-díjas
A pennsyilvaniai egyetem orvosi karán szerzett orvosi diplomát 1954-ben. 1957-ben a New York-i Rockefeller Kutató Központban kezdte el immunológiai kutatásait, 1960-ban az intézet professzora lett. Kutatási területe a vérben keringő antitestek szerkezetének vizsgálatára vonatkozott. Az antitestek a szervezetbe bekerült idegen anyagok, például mikroorganizmusok, vagy az általuk termelt anyagok hatására keletkezett védőanyagok. Ezek közül Edelman az immunglobulin G-nek (IgG) nevezett fehérjefrakciót tanulmányozta. 1959-ben Edelman és Rodney R. Porter brit biokémikus egymástól függetlenül nyilvánosságra hozta első eredményeit, s néhány éven belül az antitestek számos alapvető tulajdonsága tisztázódott. Eldman és Porter munkája elősegítette az immunológia fejlődését, ami pedig a betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában hozott eredményeket. 1972-ben Porterrel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az antitestek pontos kémiai szerkezetének meghatározásáért.