Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Delbr�ck, Max Ludwig Henning Berlin, N�metorsz�g, 1906. szept. 4. - Pasadena, Kalifornia, USA, 1981. m�rc. 9. N�met sz�let�s� amerikai biol�gus, fizikus, Nobel-d�jas 1930-ban doktor�lt fizik�b�l a g�ttingeni egyetemen, ut�na tanulm�nyutat tett Koppenh�g�ba, ahol Niels Bohr mellett dolgozott. 1932-37-ig Lise Meitner asszisztense volt, �rdekl�d�se azonban m�r ebben az id�ben a biol�gia fel� is fordult. N�metorsz�gb�l 1937-ben egy �szt�nd�j seg�ts�g�vel kiv�ndorolt az Egyes�lt �llamokba. Itt a California Institute of Technology biol�giai laborat�rium�ban dolgozott 1937-39 k�z�tt, majd 1940-47 k�z�tt a Vanderbilt Egyetemen oktatott fizik�t. 1947-81 k�z�tt ism�t a California Institute of Technology-n dolgozott. 1939-ben felfedezte, hogy a bakteriof�gok szaporod�sa az addigi felt�telez�ssel szemben egy l�p�sben t�rt�nik. Salvador Luri�val egy�ttm�k�dve az �n. fluktu�ci�s teszttel megmutatt�k, hogy a bakt�riumoknak a bakteriof�gokkal szemben val� rezisztenci�ja v�letlen mut�ci�kt�l f�gg. Delbr�ck �s Hershey egym�st�l f�ggetlen�l felfedezte 1946-ban, a v�rusok genetikus rekombin�ci�j�t. 1962-ben l�trehozta K�lnben Genetikai Int�zetet. A modern molekul�ris biol�gia egyik �tt�r�je volt. 1969-ben Alfred Day Hersheyvel �s Salvador Luri�val megosztott orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott a v�rusok replik�ci�s mechanizmus�nak �s genetikai szerkezet�nek kutat�s�ban el�rt eredm�nyei�rt. Nev�hez f�z�dik a m�g fizikusi p�lyaszakasza alatt felfedezett Delbr�ck-sz�r�s.
	Web dokumentumok