Angol matematikus és asztrológus
Korának egyik legtanultabb embere. Cambridge-ben, és Louvain-ban folytatta matematikai és csillagászati tanulmányait, Gemma Frisius-szal szoros barátságot kötött. 1550-ben Párizsban az Egyetemen nagy érdeklõdést keltõ elõadásokat tartott Euklidesz Elemeirõl, professzori állást is ajánlottak neki, de ezt nem fogadta el. Visszatért Angliába, ahol arisztokraták, tengeri kereskedelemmel foglalkozó társaságok, majd I. Erzsébet alatt a királyi udvar tanácsadója lett navigációs és más kérdésekben, térképeket is készített, szaktudását többen hasznosították az angol felfedezõk közül. (Õ vezette be a Brit Birodalom kifejezést.) Egyidejûleg csillagászati tanulmányai nyomán asztrológiával is foglalkozott, nem érzett ellentmondást a két terület között. Pályafutásának második részét már túlnyomóan a mágiának és hermeticizmusnak szentelte. Európában, Csehországban és Lengyelországban királyi udvarokban tartott demonstrációkat. 1584-ben Magyarországon is végzett - sikertelen - aranycsinálási kísérleteket. Övé volt korának legnagyobb könyvtára. Mária királynõnek nemzeti könyvtár alapítását, Erzsébet királynõnek a Gergely-féle naptárreformhoz hasonló reform bevezetését javasolta, mindkettõt eredménytelenül.