Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Danjon, Andr�-Louis Caen, Franciaorsz�g, 1890. �pr. 6. - P�rizs, 1967. �pr. 21. Francia csillag�sz, m�szertervez�, tudom�nyszervez� 1919-t�l az akkor Franciaorsz�ghoz csatolt strasbourgi Obszervat�rium �jj�szervez�s�vel b�zt�k meg, melynek 1930-t�l az igazgat�ja volt. � maga a szf�rikus csillag�szattal foglalkozott, az int�zetnek asztrofizikai ir�nyzatot adott. Egyik legjelent�sebb tal�lm�nya az �n. prizm�s asztrol�bium, vagy Danjon-f�le asztrol�bium n�ven ismert eszk�z, az �gitestek nagy pontoss�g� helyzetmeghat�roz�sa, ill. a f�ldrajzi koordin�t�k m�r�se c�lj�b�l. Egyszer�, ma �ltal�nosan alkalmazott becsl�si sk�l�t alkalmazott a holdfogyatkoz�sok idej�n a Holdra vet�l� f�ld-�rny�k s�t�ts�g�nek meghat�roz�s�ra, ezt ma Danjon-sk�l�nak nevezik. 1935-ben a strasbourgi Egyetem tan�ra, 1945-t�l 1953-ig a P�rizs-Meudon-i Asztrofizikai Obszervat�rium igazgat�ja volt. Kezdem�nyez�s�re l�tes�lt az els� francia r�di�csillag�szati �szlel� �llom�s Meudon-ban. Kezdem�nyezte a t�vcs�vek lek�pez�s�nek fokoz�s�t, az akkor alkalmazott elektron-sokszoroz�val, a m�szert Andr� Lallemand val�s�totta meg. A francia Term�szettudom�nyi Akad�mia tagja volt, az angol Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g arany�rm�vel jutalmazt�k. Nev�t egy holdkr�ter �s az 1594.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok