Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Dal�n, Nils Gustaf Stenstorp, Sv�dorsz�g, 1869. nov. 30. - Stockholm, 1937. dec. 9. Sv�d m�rn�k, feltal�l�, Nobel-d�jas 1892-ben a g�teborgi Chalmers M�szaki F�iskol�n, a diploma megszerz�s�t k�vet�en m�g egy �vet a z�richi Sz�vets�gi F�iskol�n tanult. G�teborgban kezdte m�rn�ki munk�j�t, els� tal�lm�nya a forr� leveg�vel m�k�d� turbina volt. Szerkesztett paszt�riz�l� berendez�st �s fej�g�pet, valamint egy g�zturbin�hoz csatolhat�, egyp�lus� gener�tort. K�s�rleteinek nagy r�sz�t a stockholmi Laval T�rsas�g g�zturbina-m�hely�ben folytatta. 1900 �s 1905 k�z�tt a Dal�n �s Celsing c�g keretein bel�l m�k�d�tt. 1901-ben l�pett a Carbure et l' Ac�tylen Rt-be, 1906-ban f�m�rn�kk�, h�rom �vvel k�s�bb �gyvezet� igazgat�v�, nevezt�k ki. 1912-ben egy rosszul siker�lt robbant�si bemutat�n elvesztette a szeme vil�g�t, s negyedsz�zadon �t vakon dolgozott. Legsikeresebb tal�lm�nya az acetil�nl�mp�k automatikus m�k�d�s�t szab�lyoz� szeleprendszer, a Solventil. Megoldotta az acetil�n robban�svesz�ly n�lk�l val� felold�s�t, s ezzel megteremtette a disszug�zipar alapjait. A vil�g�t�tornyok �s vil�g�t�b�j�k g�ztart�lyain�l haszn�lhat� automatikus szab�lyoz�k feltal�l�s��rt 1912-ben fizikai Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok