Svájci jezsuita matematikus, csillagász
Ingolstadtban Christoph Scheiner tanítványa volt és munkatársa a napfoltok megfigyelésében. Scheiner utódaként 1611-től az ingolstadti egyetemen matematikát, kontroverz-teológiát és biblia-magyarázatot tanított. 1618-ban fölfedezte az Orion-ködöt a sajátmaga által szerkesztett távcsővel. 1631-ben Pierre Gassendivel figyelte meg a Merkúr átvonulását a Nap előtt. Elsőként kutatta az üstökösök fizikáját, ezen a területen ma is Cysat elnevezéseit használják. Johannes Keplerrel is kapcsolatban állt. 1624-től 1627-ig a luzerni, 1630-ban az innsbrucki, 1646-ban pedig az eichstätti jezsuita kollégium rendfőnöke volt. A Holdon krátert nevezték el róla.