Amerikai vegyész, Nobel-díjas
1954-ben a Rice Egyetemen diplomázott, majd 1957-ben a Berkeley-i California Egyetemen doktorált. Infravörös spektroszkópiával foglalkozott Kenneth Pitzer laboratóriumában, majd a Harvardon E. B. Wilson mellett. 1958-tól munkáját a Rice Egyetemen folytatta, mikrohullámú spektroszkópia és hangolható lézerek alkalmazásával szabad gyökök vizsgálatával foglalkozott. Elméleteket dolgozott ki a hiperfinom szerkezetekre és a reakciókinetikára. 1976-ban csatlakozott hozzá Richard Smalley, majd 1985-ben Sir Harald Kroto javaslatára bekapcsolódtak a vörös óriáscsillagok szénláncainak kialakulására vonatkozó szimulációkkal kapcsolatos munkákba. Eközben váratlanul felfedeztek egy 60 szénatomból álló molekulát, amelynek speciális szerkezete a Buckminster Fuller építész által alkalmazott geodéziai kupolára emlékeztetett, innen kapta a buckminsterfullerén elnevezést. Ilyen molekulák létezését már korábban mások is megjósolták. 1996-ban Curl, Kroto és Smalley megosztott kémiai Nobel-díjat kaptak a fullerének felfedezéséért. (Piriti János)