Gépészmérnök, egyetemi tanár
1945-ben iratkozott be a budapesti műszaki egyetemre, 1949-ben szerzett oklevelet. Utána ugyanott a villamosgépek üzemtana, illetve a különleges villamosgépek tanszékén lett gyakornok, adjunktus, docens. 1955-ben a budapesti műszaki egyetem automatizálási tanszékére nevezték ki, 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár, 1963-ban az egyetem rektorhelyettese, 1964-1969 között rektora volt. Sokat tett a villamosmérnökképzés korszerűsítéséért. Alapító tagja volt a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének. Tudományos tevékenysége pályája kezdetén az energiaátvitelre, később a különleges villamosgépekre irányult, az 1960-as évektől pedig az erősáramú ipari elektronika, majd az automatizálás, folyamatszabályozás és irányításelmélet felé fordult. 1965-től az MTA tagja.