Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A chicagoi egyetemen doktorált 1955-ben. A Brookhaven National Laboratory munkatársa lett, majd 1958-tól a princetoni, 1971-tõl a chicagoi egyetemen dolgozott. 1964 nyarán munkatársaival a princetoni egyetem új szikrakamrájával ütközésekben keletkezõ kaonokat vizsgáltak, eközben megfigyelték a CP-invariancia sérülését a gyenge kölcsönhatás során, ami a fizika általános elveire nézve volt nagy jelentõségû. A 80-as évek elején a semleges pion élettartamának vizsgálatában vett részt a CERN-ben, majd érdeklõdése a kozmikus sugárzás felé fordult. 1992-ben Alan Watsonnal javaslatot tettek egy ultranagy energiájú kozmikus sugárzást észlelõ obszervatórium felállítására. A Pierre Auger Obszervatórium ma Argentínában mûködik. 1980-ban V. L. Fitch-csel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az alapvetõ szimmetriaelvek semleges K-mezonok bomlásában történõ megsérülésének felfedezéséért". (Piriti János)