Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Cram, Donald James Chester, Vermont, USA, 1919. �pr. 22. - Palm Desert, California, 2001. j�n. 17. Amerikai vegy�sz, Nobel-d�jas El�bb a floridai Rollins College, majd a Nebraskai Egyetem hallgat�ja volt. 1947-ben a Harvard Egyetemen szerzett szerves k�miai Ph. D. fokozatot. 1947-t�l Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetemen dolgozott, �s ott 1956-ban professzori kinevez�st kapott. Cram folytatta, tov�bbfejlesztette �s b�v�tette a Pedersen �ltal v�gzett munk�t a korona�terek szint�zise ter�n. Az �ltala l�trehozott h�romdimenzi�s vegy�letek szelekt�v m�don kapcsol�dhatnak bizonyos m�s molekul�khoz, amelyekkel t�rszerkezet�k lehet�v� teszi a kulcs-z�r jelleg� illeszked�st. Munk�ja nagy el�rel�p�st jelentett olyan mesters�ges vegy�letek el��ll�t�sa fel�, amelyekkel ut�nozni lehet az enzimeket �s m�s term�szetes molekul�kat, amelyeknek k�l�nleges k�miai viselked�s�t jellegzetes szerkezet�k hat�rozza meg. A szterok�mi�ban t�le sz�rmazik az aszimmetrikus indukci�ra vonatkoz� Cram-szab�ly. 1987-ben Charles J. Pedersennel �s Jean-Marie Lehnnel megosztva k�miai Nobel-d�jat kapott az �l� rendszerek anyagainak k�miai viselked�s�t ut�nz� molekul�k l�trehoz�s��rt.
	Web dokumentumok