Dél-afrikai születésű amerikai fizikus, egyetemi tanár, Nobel-díjas
1944-ben a Fokvárosi Egyetemen végzett, majd ott és a Cambridge-i Egyetemen tanult tovább. 1950-1956-ig Fokvárosban tanított, s a Harvard Egyetemen eltöltött kutatóév után a Tufts Egyetem fizika tanársegéde lett. Itt főként az elemi részecskék kölcsönhatásait vizsgálta. 1964-ben egyetemi tanár lett, 1968 és 1976 között tanszékvezető. Cormack másodállású fizikusként dolgozott egy kórház radiológiai osztályán, és itt kezdett foglalkozni azzal, hogyan alakul ki a lágyszövetek és a különböző sűrűségű rétegekből álló szövetek röntgenképe. Az 1970-es évek elejére dolgozta ki a számítógépes pásztázás matematikai alapjait. 1979-ben Godfrey Hounsfield társaságában kapta meg a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat egy nagyteljesítményű új vizsgálati eljárás, a számítógépes axiális tomográfia (CAT) kifejlesztéséért.