Angol felfedezõ, természetkutató, tengerésztiszt
Hajózási ismereteit a kereskedelmi tengerészetnél tanulta, majd a Királyi Haditengerészet kötelékébe lépve (1776) a ranglétra legalsó fokáról emelkedett tiszti rangra, közben önképzéssel tudományos és térképész-vízrajzi ismereteket is elsajátított. Fontos vízrajzi és földrajzi méréseket végzett a kanadai partokon, a Szt. Lõrinc folyón és Jamaica környékén. A Királyi Társaság megbízásából 1768-71 közt az Endeavour nevû hajó parancsnokaként tudós-expedíciót vezetett Tahitire, a Vénusz bolygó 1769. június 3-i Nap elõtti elvonulásának észlelésére, a tudományos megfigyelésekben maga is jelentõs részt vállalt; útja során felderítette a Csendes-óceán kevéssé ismert területeit. Második útja során elsõként körülhajózta az Antarktika szabad vizeit, és felmérte Ausztrália északkeleti partvidékét (1772-1775). Harmadik útjának (1776-1779) célja a sokat keresett Északnyugati Átjáró (sikertelen) keresése volt, az északi jégmezõk elérése után visszatért a déli óceánra. Cook utazásain csillagász (Ch. Green), botanikus (Solander) és több grafikus-mûvész is részt vett (máig a leghívebb ábrázolásokat hozták Ausztrália tájairól és élõvilágáról). Útjai a modern tudományos expedíciók mintaképévé is váltak. A Királyi Társaság tagjává választotta, emlékét több földrajzi elnevezés (Cook-szigetek, stb.), és a 3061.sz. kisbolygó õrzi. (Bartha Lajos)