Brit matematikus
Már 11 évesen elhatározta, hogy matematikus lesz. Cambridge-ben tanult és tanárkodott 1987-ig, akkor átkerült Princetonba "John von Neumann"-professzornak. "A világ leginkább karizmatikus matematikusa" - mondták rá. Megoldván egy számelméleti problémát számok ötödik hatványok összegekénti felírhatóságáról, a figyelme a végtelen számosságok felé fordult. Az ostábla (angolul: backgammon) asztali társasjáték rajongója lett, és feltalálta az "Életjáték" nevezetû modellt. További találmányai a "Sprouts" és a "Phutball" játékok. A nevéhez köthetõ "az angyal probléma" is a kombinatorikus játékelméletben. A Penrose-mozaik kapcsán sok mély eredménye volt. A matematikai kutatást nem munkának, hanem szenvedéllyel ûzött játéknak tekintette, világszerte milliók figyelmét és lelkesedését nyerve meg. Alapvetõ az 1976-ban megjelent "On numbers and games" címû könyve. Az algebrában elért eredményei is jelentõsek. Néhány az általa kiérdemelt díjakból, megtiszteltetésekbõl: Berwick Prize (1971), Fellow of the Royal Society (1981), Pólya Prize (1987), Fellow of the American Academy of Arts and Sciences (1992), Nemmers Prize in Mathematics (1998), Leroy P. Steele Prize for Mathematical Exposition (2000). A Covid-19 áldozatai közül az egyik elsõként halt meg. (Hujter Mihály)