Francia tudós, pap-tanár
A tükrös távcsövek egyik optika rendszerének feltalálója. A chartresi Kollégium tanára, tevékenysége, az általa közölt optikai távcsõ-rendszeren kívül ismeretlen. A homorú fõtükör összetartó sugárnyalábjában, a gyújtópont elõtt elhelyezett domború kis segédtükör a gyújtótávolságot meghosszabbítja, és a fõtükör közepén levõ lyukon át a szemlencsébe vetíti. A távcsõ-típus leírását 1672. április 25-én a Párizsi Természettudományos Akadémia folyóiratában M. de Bercé ismertette. (Alakjában hasonló, de homorú segédtükörrel felszerelt rendszer elvét a skót J. Gregory 1663-ban leírta, de rendszere elõnytelenebb Cassegrainnél.) Cassegrain Newtonnal egyidõben, de az angol tudóstól eltérõ sugármenettel készítette távcsövét, ezért e téren nem volt elsõbbségi vita. A Cassegrain-rendszerû távcsövek elterjedése a 20. sz. elején lendült fel, ma különbözõ korrekciós rendszerekkel kiegészítve a nagy távcsövek jelentõs része ilyen sugármenettel készül. (Bartha Lajos)