Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Brunel, Isambard Kingdom Portsmouth, Anglia, 1806. �pr. 9. - Westminster, 1859. szept. 15. Brit m�rn�k P�rizsi tanulm�nyai ut�n 1823-ban apja, Sir Marc Isambard Brunel irod�j�ban r�szt vett kor�nak �tt�r� v�llalkoz�s�ban, a Temze-alag�t tervez�s�ben. Brunelt 1831-ben kinevezt�k a bristoli kik�t� f�m�rn�k�nek. 1833-ban a frissen alakult Great Western Railway vas�tt�rsas�g f�m�rn�ke lett. � tervezte meg a Bristol �s London k�z�tti sz�les nyomt�v� vas�tvonalat, amely nagyobb sebess�g� vonatok k�zlekedtet�s�t tette lehet�v�, �p�t�s�t 1841-ben fejezt�k be. � tervezte meg a Clifton melletti f�gg�hidat, amelynek �p�t�se azonban csak hal�la ut�n, 1864-ben fejez�d�tt be. A transzatlanti g�zhaj�z�s �tt�r�je volt, az �ltala tervezett haj�k k�z�l az els�t, a Great Westernt 1838-ban bocs�tott�k v�zre. Nev�hez f�z�dik az els� �ce�nj�r� csavarg�z�s, a Great Britain, valamint a vil�g akkor legnagyobb haj�ja, a Great Eastern meg�p�t�se, amely 1866-ban - sz�mos neh�zs�g ut�n - lefektette az els� m�k�d�k�pes telefonk�belt Eur�pa �s Amerika k�z�tt. Gr�f Sz�chenyi Istv�n tal�lkozott Isambard Kingdom Brunellel, amikor Angli�ban tanulm�nyozta a vas�t�p�t�s akkori legmodernebb technol�gi�j�t. Viszonylag r�vid p�lyafut�sa alatt sz�mos jelent�s m�szaki alkot�st hozott l�tre, t�bbi k�z�tt 25 vas�tvonalat, sz�zn�l t�bb hidat, k�zt�k �t f�gg�hidat, nyolc kik�t�rendszert, h�rom tengerj�r� g�zhaj�t �s egy el�re gy�rtott t�bori k�rh�zat �p�tett. Nagy-Britannia egyik legjelent�sebb m�szaki alkot�j�nak tekintik.
	Web dokumentumok