Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Brout, Robert New York, USA, 1928. j�n. 14. - Br�sszel, Belgium, 2011. m�j. 3. Amerikai-belga elm�leti fizikus Ph.D. fokozat�t New York Cityben, a Columbia egyetemen szerezte, majd a Cornell egyetem munkat�rsa lett. 1961-ben visszat�rt Belgiumba, �s att�l kezdve a br�sszeli ULB (Universit� Libre de Bruxelles) professzorak�nt dolgozott. Legismertebb eredm�ny�t 1964-ben �rte el koll�g�j�val �s bar�tj�val, Fran�ois Englerttel egy�ttm�k�dve, amikor egy mechanizmust javasolt a m�rt�kbozonok t�meg�nek gener�l�s�ra lok�lis abeli �s nem-abeli m�rt�kszimmetri�k jelenl�t�ben, renorm�lhat� elm�letet alkotva. Ezzel az �n. spont�n szimmetrias�rt�ssel siker�lt t�meges m�rt�kbozonokat tartalmaz� m�rt�kinvari�ns elm�letet alkotni. Ezek a m�rt�kbozonok az elektrogyenge elm�let kulcsfontoss�g� szerepl�i (a gyenge k�lcs�nhat�s k�zvet�t� r�szecsk�i), amely pedig a modern mikrofizika �ltal�nos, �s a mai napig rendk�v�l sikeres elm�let�nek, a Standard Modellnek egyik alapvet� r�sze. Brout, Englert �s t�l�k f�ggetlen�l publik�l� koll�g�juk, Peter W. Higgs �tlet�nek egyik fontos eleme, hogy a gyenge k�lcs�nhat�s k�zvet�t�i egy mindent bet�lt� Higgs-mez�vel val� k�lcs�nhat�sb�l nyerik a t�meg�ket, a r�luk elnevezett BEH-mechanizmus seg�ts�g�vel. A Higgs-mez� a fermionok t�meg�nek �rtelmez�s�ben is kulcsszerepet j�tszik. Ennek a mez�nek a gerjeszt�sei a Higgs bozonok. 2012. j�lius 4-�n a genfi CERN kutat�int�zetben bejelentett�k, hogy felfedeztek egy 125 GeV t�meg� �j r�szecsk�t, amely konzisztens ezzel a Higgs r�szecsk�vel. 2013-ban Englert �s Higgs kapta a fizikai Nobel-d�jat ez�rt az elm�leti j�slat�rt, amit sajnos Robert Brout m�r nem �rhetett meg. Brout nev�hez f�z�dik a kozmikus infl�ci� elm�let�nek �tlete is (Englert �s Edgard Gunzig mellett), amely az Univerzum sz�let�se �s az adiabatikus t�gul�sa k�z�tti id�szakot �rja le. (Dr. Veres G�bor)
	Web dokumentumok