Angol matematikus, fizikus, térképész
Latinul és görögül tanult a szülõföldjén, majd 1577-ben Cambridge-be került egyetemre; húsz évesen diplomázott. A rákövetkezõ évben már a "Fellow of St. John's" megtisztelõ címet is elnyerte; fizikát és matematikát tanított. Érdeklõdése a tengeri navigációra és az ahhoz szükséges csillagászatra irányult. A geometria elsõ professzora lett Londonban, a Gresham College-ban (1596). Támogatta a nála évtizeddel fiatalabb Kepler nézeteit. Briggs megismerte a 11 évvel idõsebb Napier logaritmustáblázatát, sokat konzultáltak. Végül Briggs a természetes logaritmust 10 alapúra cserélte, mert ez az utóbbi könnyebben használható a precíz szorzások, osztások, gyökvonások gyakorlati kivitelezésére. A logaritmusokat nagy pontossággal publikálta (1617), például lg 34=1.53147891704226. A Hold innensõ oldalán (a fogyó holdsarló felsõ hegyénél) egy nagy kráter viseli Briggs nevét; a kráter közepét egy kisebb kráter lyukasztja. Briggs térképe Észak-Amerikáról matematikai kifinomultságot és földrajzi tájékozottságot egyaránt bizonyít, továbbá a mély matematika gyakorlati hasznosíthatóságát is (1625). (Hujter Mihály)