Bencés matematikus
1803-ban lépett a bencés rendbe, Győrött filozófiát, Pannonhalmán teológiát tanult. 1810-ben szentelték pappá. Ez évtől a győri akadémia tanára volt. 1836-ban tihanyi apát és ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1819-től előadásait önálló kötetben is kiadta. Több matematikai és mechanikai tankönyvet írt latin, illetve magyar nyelven. Bekapcsolódott a nyelvújításba, a matematika körében ő is javasolt új szakkifejezéseket. Az első e tárgyú műben, a Matematikai műszótárban (1834) tőle származik többek között a "négyzet", a "megnevezett szám", "középpont", "húr". A matematikai nyelvújítással elméletileg is foglalkozott. Behatóan foglalkozott ásványtannal is.