Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Braun, Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Wirsitz, N�metorsz�g (ma Lengyelorsz�g), 1912. m�rc. 23. - Alexandria, Virginia, USA, 1977. j�n. 16. N�met sz�let�s� amerikai m�rn�k, rak�tatervez� A mai Lengyelorsz�g ter�let�n sz�letett, n�met arisztokrata csal�dban. Zenei �s technikai tehets�ge m�r kor�n megnyilv�nult; egy sz�leit�l kapott t�vcs� pedig a csillag�szat �s az �rkutat�s fel� terelte �rdekl�d�s�t. Ez ut�bbi er�s�d�tt fel a berlini m�szaki egyetemen, ahol a foly�kony �zemanyag� rak�t�kkal foly� k�s�rletekbe kapcsol�dott be. Doktori disszert�ci�ja is ebben a t�m�ban k�sz�lt, az ugyancsak zenei �s technikai t�ren jelesked� Erich Schumann (a zeneszerz� unok�ja) ir�ny�t�s�val, 1934-ben. Ekkor m�r a rak�tafejleszt�s a n�ci had�gyir�ny�t�s kez�ben volt, de 1939-ig m�g az amerikai Robert H. Goddard kutat�sait is felhaszn�lhatt�k. �gy sz�letett meg t�bbek k�z�tt az az A-4 rak�ta, melyb�l 1944-re a V-2 rak�t�t kifejlesztett�k. A h�bor� utols� napjaiban siker�lt amerikai hadifogs�gba esnie, a vele dolgoz� m�rn�k�kkel �s sok �rt�kes tervdokument�ci�val egy�tt. Az Egyes�lt �llamokban 1955-ben kapta meg az �llampolg�rs�got, miut�n csapat�val sikeresen kifejlesztette a Jupiter-C rak�t�t. Ezut�n a Szovjetuni�val foly� "�rversenybe" kapcsol�dtak be, s az 1957-es "szputnyik-sokk" ut�n a 60-as �vekben siker�lt felfejl�dni od�ig, hogy 1969-ben az �ltaluk kifejlesztett Saturn-V rak�t�val val�sulhatott meg az els� Holdutaz�s. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok