Francia matematikus, fizikus
Szegény földmûves családból származott. Tanulmányait egy kis falu iskolájában kezdte meg, majd egy papi szemináriumban tette le érettségi vizsgáit. Több éven keresztül tanítóskodott. 1867-ben szerezte meg fizikából és matematikából a Ph. D. fokozatot. 1872-1886 között a Lille-i Egyetem Tudományok szakán professzor. 1886-ban a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. 1896-tól 1918-as visszavonulásáig a Párizsi Sorbonne fizika-, mechanika professzora. Tevékenységével hozzájárult a matematikai fizika majdnem minden ágához. Különösen jelentõs eredményeket ért el az elektromágnesség, valamint a hidrodinamikai egyenletek nemanalitikus integrálok kidolgozása terén. Munkássága nemcsak elméleti matematikai megoldásokra korlátozódott, hanem azok gyakorlati alkalmazására is kitért. Nagyszámú munkáját, amit hátrahagyott Poggendorff vette számba III.-VI. köteteiben.